A trafiktörvény a Fidesz-rezsim maga. Az állampolgárok alattvalóként kezelése, az adóbevételek központosítása és politikai célzatú újraosztása, a (párt)szervezet iránti hűség mind-mind azt mutatja, amiről korrupcióellenes civilek két éve beszélnek: az államot maffiaszerűen működő gazdasági érdekcsoport uralja el.
Amikor a Kádár-rendszer alkonyán elkezdtem politikával foglalkozni, el sem tudtam képzelni, hogy a majdani rendszerváltást követő huszonhárom évvel igencsak hasonló jellegű problémákkal kell majd szembenéznünk, mint a hetvenes-nyolcvanas években. Márpedig a Fidesz ugyanúgy viszonyul a polgárokhoz, mint az állampárt. Alattvalónak nézi őket, s olyan rendet épít, amelyben a párthoz igazodva juthatnak hozzá a magyarok még az olyan szükségletekhez is, mint a dohányosok számára egy doboz cigaretta.
A politika és a gazdaság olyan mértékű összefonódására ugyanis, mint az Orbán-rendszerben 2013-ban tapasztalható, a rendszerváltás óta nem volt példa. Ilyen szempontból a Fidesz valóban rendszerváltással, pontosabban fogalmazva „rendszervisszaváltással” felérő változtatásokat valósított meg Magyarországon. Nem csupán a demokratikus rendszer szisztematikus lebontásáról van szó, hanem arról, amiért ezt teszi: a korlátlan gazdasági hatalomért. Arról szól ez, hogy minden kisajátítható, minden a Fideszé lehet. Oda a jogbiztonság és ezzel oda a magántulajdon szentsége is – és sokaknak: oda a létbiztonság is, okszerűen ebből következően.
Ezzel párhuzamosan Orbán Viktor pártja stabilizálni igyekszik hatalmát, leválthatatlanná téve magát, új állampártot hozva létre. A kampányfinanszírozási törvénnyel ugyanis lehetetlenné teszi az ellenzék számára a pártszerű működést. Az, hogy a pártok 2014-ben nem kapnak állami támogatást, azt jelenti, hogy például az MSZP-nek nagy problémát okozhat a hiteltörlesztés, az irodák fenntartása. Sokatmondó adat, hogy Magyarországon kívül két európai országban nincsen párttámogatás: a példás demokráciaként ismert Fehéroroszországban és Moldovában. Azaz egy szétvert infrastruktúrával kellene legyőzniük a Fideszt, amit nem kell félteni, hiszen őket majd eltartja egy-két hazai oligarcha.
A trafiktörvény nem a legnagyobb volumenű, de a leginkább átlátható példázata annak, ami napról-napra és hétről-hétre Magyarországon történik. A kétharmados többség birtokában, emberek százezreinek, pontosabban több tízezer magyar kis- és középvállalkozásnak és hárommillió dohányosnak keserítik meg az életét azért, hogy közben fideszes polgármesterek és választókerületi elnökök rokonai (no meg persze strómanokon keresztül ők maguk) jól járjanak. Ugyanez figyelhető meg a kommunikációs piacon, az építőiparban, a környezetvédelmi beruházások terén, az élelmiszerláncok és még ki tudja hány iparág kapcsán. Van egy kedvezményezett érdekcsoport, amelyre nem vonatkoznak a törvények és pályázati feltételek, és vannak a többiek, akikre igen. És a Fidesz húzza a hasznot, most már annyira leplezetlenül, hogy már abból sem lesz igazi botrány, ha a felcsúti futballakadémia gazdagabb lesz a fél országnál, vagy megint csak Felcsútra miniszterelnöki magánvasút épül.
Félreértés ne essék: ez nem diszfunkció, hanem a rendszer lényege. A Fidesznek fogalma sincsen, hogyan kellene az országot kormányozni, ezért feszengnek kínosan, ha külföldön valódi képviselőkkel találkoznak idomított kezes bárányok helyett. Egyvalamit azonban professzionálisan csinálnak: olyan korrupciós rendszert építettek fel, amely tökéletesen szivattyúzza át a közpénzt az általuk preferált magánzsebekbe. Közben pedig hálózatot építenek, hogy az emberek ne trafikokba, hanem „Fidesz-pontokba” járva vegyék a cigarettát, jégkrémet és újságot. Elveszik a lehetőségeket sokaktól és odaadják keveseknek, és törvényekkel, az oktatási rendszer szétzúzásával, a média korlátozásával tesznek arról, hogy ez így is maradjon.
A 2014-es országgyűlési választások tétje az, hogy marad-e ez a rendszer. Az MSZP az elmúlt években programokat alkotott, felkészült, elemzett. Nem minden esetben kommunikáltunk a legjobban, de a háttérben keményen dolgoztunk azért, hogy az emberek hitét visszaadjuk. Nemcsak hiszünk abban, hogy lehet máshogy is kormányozni, de azt is tudjuk, miként lehet. A tét óriási: vissza kell adni az embereknek, amit a Fidesz elvett tőlük, hogy a kegyeltjeinek adja. Egy olyan rendszert kell építenünk, ami nemcsak jobb, mint az Orbán-kormány – ez még nem lenne nehéz –, de fenntartható és szerethető is. Amely esélyt ad mindenkinek, visszaállítja a jog uralmát, az elesettekkel szolidáris és modern, XXI. századi, barátságos és nyugodt országot teremt. Amely visszaadja az embereknek a hitet, a reményt a jövőben.
A bejegyzés szerzője:
Baja Ferenc, országgyűlési képviselő, a baloldali.hu alapítója