A kérdés persze költői. A választások tisztasága már azzal veszélybe került, hogy a Fidesz kétharmados többséggel olyan választási rendszert fogadott el, amely legjobban kedvez saját pillanatnyi érdekeinek. Az új, választási eljárásról szóló törvény csak tovább ront a helyzeten.
Az új választási eljárásról szóló törvény kicsit olyan, mint a rezsicsökkentés: azután, hogy Orbán a 2010 óta gyakorlatilag permanens megszorításokkal elvett százezreket az emberektől, ezreket ad nekik, akiknek többsége szemmel láthatóan boldog ettől. A választási eljárásról szóló törvény is hasonló szellemben fogant: néhány jogos és pozitív döntést – például a kampánycsend eltörlését vagy a közvélemény-kutatási adatok publikálhatóságát – tartalmaz, miközben alapvetően ront a helyzeten.
Ami egyébként sem rózsás. Azzal, hogy a Fidesz 2011-ben átszabta a választási rendszert, egyértelműen saját pozíciójának megerősítése volt a célja. Egy többségi rendszert generálni akkor, amikor az ellenzék aprózódott, természetesen a kormánypártnak jó. Ettől még a Fidesz nem lett leválthatatlan, de legalább olyan elsöprő erőnek kell majd leszavaznia a jobboldalt 2014-ben, mint a baloldalt 2010-ben. Mindez jogszerű, de finoman szólva nem fair. Kevésbé finoman pedig törvényes csalás. Ami viszont jogszerűtlen, az a választási kampány korlátozása, amit az új eljárási törvény szentesít is. És hiába állapította meg az Alkotmánybíróság, hogy ilyet nem lehet, a Fidesz beleírta az Alaptörvénybe, és kész is lett a korlátozottan szabad választás intézménye.
Az új törvényjavaslat szerint ugyanis a pártok nem hirdethetnek a kereskedelmi médiában, csak a kevesek által nézett és hallgatott közmédiában. Illetve azok a pártok mégis, akik nem tudnak országos listát állítani. Képzeljük tehát el, hogy a Fidesz létrehoz néhány fantompártot vagy támogat néhány meglévő alakulatot, majd velük tölti fel a kereskedelmi médiát. Ez az ellenzék további aprózódásához vezet, az pedig egyértelműen a médiapiaci hátrányban szenvedő ellenzéket sújtja, hogy nem reklámozhatnak a kereskedelmi tévékben.
Az, hogy a külhoni magyarok a választás.hu oldalon is regisztrálhatnak, egyértelmű könnyítés a korábbi lehetőségekhez képest, amelyek csak levélben vagy ügyfélkapun keresztül biztosították a szavazók számára a regisztráció lehetőségét. Úgy tűnik, hogy a Fidesz-KDNP (valószínűleg okkal) számít arra, hogy a határon túli magyarok többségében a jobboldalt fogják támogatni, amit aktív kampánnyal erősíthetnek is. Problémát jelenthet, hogy a jegyzőket – korábban az OVB – most a Nemzeti Választási Iroda kétharmaddal jelölt elnöke utasíthatja. Ez akár visszaélésekhez is vezethet, de csak jogellenes magatartásra való utasítás esetén.
Azaz önmagában ez a módosítás nem jelentene veszélyt a választások tisztaságára. Azzal a módosítóval együtt azonban, amelyet egyéni képviselői indítványként kíván a kormánypárt elfogadni a külhoni szavazók számának titkosságáról, akár a választási trükközés lehetősége is felvethető. Különösen, hogy a most benyújtott módosító egyetlen szót sem ír a külhoni szavazók névjegyzékének nyilvánosságáról. Mindez akár azt is jelentheti, hogy a Fidesz úgy tehet szavazatokat az urnába, hogy azokat senki nem adta le. Ez persze a rosszindulatú olvasat, csakhogy egy választási törvénynek a csalások kiküszöbölésére kellene törekednie, nem pedig arra, hogy a jogalkalmazó jóindulatán múljon, csal-e.
Az egész procedúra azért felháborító, mert egyértelműen mutatja: a Fidesz nem csak és nem elsősorban az embereknek tetsző kormányzással kíván választásokat nyerni, hanem a választási szabályok módosításával. Ez pedig önmagában elég ahhoz, hogy antidemokratikusnak bélyegezzünk egy hatalomgyakorlást. Megoldást pedig nem a választások bojkottja jelenthet, éppen ellenkezőleg: a Fideszt csak akkor lehet leváltani, ha nagy különbséggel szavazunk valamely valóban ellenzéki konkurensére. Tegyünk hát így.