Nincs meglepetés: Orbán Viktor Matolcsy Györgyöt jelölte a Magyar Nemzeti Bank élére. „Ez a legkevésbé kockázatos döntés” – indokolta a kinevezést, mi meg közben azon gondolkozunk, miféle kényszer vezeti a Fidesz kommunikációs stábját (illetve miniszterelnökét) arra, hogy mindig a legkevésbé igaz információt dobja be először a köztudatba.

Fotó: MTI

De ez mindegy is. A lényeg, hogy Orbánhoz hű ember kerül az MNB élére, és ha az Alkotmánybíróság új tagjait is megválasztják idén, akkor el lehet mondani: minden létező, a mindenkori kormánytól korábban független intézmény élére vagy az irányítók között többségben Fidesz-közeli figurák kerültek. A folyamat betetőzött, a kétharmadot követően szűk három év kellett ahhoz, hogy a Fideszé legyen az ország. Most az övék, és a felelősség is, hogy mit kezdenek vele. Nos, eddig nem teljesítenek rózsásan (esküszünk, nem szóvicc), és félő, hogy az elkövetkező időkben még kockázatosabb játékba kezdenek a választási győzelem érdekében. Mit jelent ez valójában?

Ne legyenek kétségeink: Matolcsy György Orbán Viktor meghosszabbított kezeként fog működni a jegybank élén. De nemcsak az állandó kamatcsökkentéstől – és az ettől elszállt inflációtól – kell tartunk, bár ez is problémát jelent akkor, amikor a magyar családok csaknem harmada nyögi a devizahitelek terheit, és a forint aktuális árfolyamától függ, mennyit kell fizetniük egy adott hónapban. Ennél sokkal súlyosabb lehet a probléma. Az, ha a kormány valóban rá akarja tenni a kezét a devizatartalékokra. Márpedig ez reális veszély.

A kiindulási helyzet ugyanis az, hogy az Orbán-kormánynak pénzre van szüksége. Természetesen minden kormánynak, mindig pénzre van szüksége, de a 2013-as már a választások előtti év, és a Fidesz 2010-2012-es kormányzása mindennek nevezhető, csak sikertörténetnek nem. Orbánék csak akkor mehetnek biztos(abb)ra, ha osztogatásba kezdenek. Ez kétféle módon történhet: vagy engedik elszállni a költségvetési hiányt, vagy máshonnan hoznak pénzt. Az első lehetőséget egyből ki is zárja, ha az Európai Unió nem oldja fel az úgynevezett túlzottdeficit-eljárást, ami szigorú ellenőrzést jelent a magyar költségvetési politika felett. Márpedig a Bizottság legutóbbi prognózisából nem az tűnt ki, hogy Matolcsy Györgyhöz hasonlóan „tündérmesének” látnák az ország helyzetét. Azaz valószínűleg marad a szigorú ellenőrzés.

A másik lehetőség tehát az, hogy valamiféle kreatív módszerrel szerez pénzt a kormány. Mivel a kínai-orosz-azeri tárgyalásoknak szemmel láthatólag nincs eredménye, legalábbis egyelőre, a magánnyugdíj-pénztári vagyonnak pedig már híre-hamva sincs, marad az ország egyetlen tartaléka, a jegybanki devizatartalék. Ez azt a célt szolgálja, hogy váratlan külső hatások esetén – ilyen volt például a 2008-ban kitört gazdasági válság – a jegybank tudja korrigálni az árfolyam ingadozását, vagy úgy, hogy forintot vesz, vagy úgy, hogy elad. 2008-ban éppen az volt az ország problémája, hogy nem volt elég tartalékunk. Most van, legalábbis egyelőre.

Matolcsy György érkezésével ugyanis valóra válhat Orbán Viktor rég dédelgetett álma, és ráteheti a kezét a megközelítőleg 34 milliárd eurós (!) összeg részére vagy egészére. Ezzel viszont kiszolgáltatná az országot a külső gazdasági hatásoknak és a spekulánsoknak, akik ráadásul a vérszagra – tehát a tartalékok lenyúlásának hírére – már valóban akcióba lendülhetnének. Ez Matolcsy György kinevezésének igazi kockázata, nem pedig az, hogy egy piros pöttyös fenekekről, tündérmeséről hadováló, a valósággal szemmel láthatólag hadilábon álló kamuszakember kerül az egyik legfontosabb állami intézmény élére.