A székházostrom tökéletesen megmutatta, milyen a kormánypárt igazi arca: gyűlölködő, diákok ellen felszított, szélsőjobbos szavazók, kopasz, büntetett előéletű verőemberek, cinikus, röhögcsélő szóvivők, akik meg sem próbálják elhitetni senkivel, hogy igazat mondanak – mert úgyis tudják, hogy az ellenvélemények csak online fognak megjelenni. Ez a magyar jobboldal 2013-ban.
Fotó: Index
És részben igazuk van. Az egyik kereskedelmi televízió híradója például három percen át arról tudósít, hogyan étkeztek és végezték dolgukat a Fidesz székházát elfoglaló civilek és diákok, jótékonyan kifelejtve, hogy miért csinálták az akciót. Hogy az a bizonyos negyedik alaptörvény-módosítás az alkotmányellenes törvények alaptörvénybe foglalását, az Alkotmánybíróság lenullázását, a lakhatási szegénység büntethetőségét, a röghöz kötést, a szabad választások korlátozását tartalmazza. És hasonlóképpen járt el a legtöbb (nem online) médium is, amely az eseményekről tudósított. A lényegi üzenet valahol elveszett a médiatérben.
Holott az alaptörvény-módosítás ellen tüntetni baloldali, liberális és konzervatív szemmel egyaránt indokolt. Hogy mást ne mondjuk: valódi konzervatív nem hagyná húsz év alkotmányos gyakorlatát, másképpen fogalmazva: alkotmányos hagyományát kidobni az ablakon. Sőt, akiben van egy kis jó érzés, azt gondolja, hogy a szegénységet büntetni: bűn. Pártállástól függetlenül az. Emblematikus jelenet volt nemcsak a diákokat sósavval arcon önteni kívánó bácsi fellépése, de az is, hogy Orbán hívei kifütyülték Orbán Viktor rendszerváltáskor elmondott mondatait, amelyet az Orbán ellen tüntetők olvastak fel. Ide jutott Magyarország miniszterelnöke: alkotmányos demokráciát követelő fiatalból azzá vált, akivel szemben a fiatalok védenék meg az alkotmányos demokráciát. Ez is egy szép keretes szerkezet.
Hanem van a tüntetésnek egy kifejezetten megdöbbentő momentuma. Ez pedig a polgári engedetlenségre adott reakcióról szól. Először érdemes tisztázni, mit értünk polgári engedetlenség alatt. Ez ugyanis a tüntetés olyan formája, ahol a demonstrálók tudatosan sértenek meg bizonyos jogszabályokat, vállalva ennek többnyire szabálysértési eljárásban megnyilvánuló következményét. Eddig ez világos. Azaz a Fidesz joggal hívott volna ki rendőröket a székházhoz, akik elvihették volna a tüntetőket – akiknek ettől még természetesen nem lett volna kevésbé igazuk.
De a Fidesz nem ezt az utat választotta, hanem nagydarab, kopasz embereket hívott saját védelmére – úgy, hogy a védelemre természetesen nem szorultak rá, a tüntetők békésen viselkedtek –, akik között volt még elítélt gyilkos is (tételezzük fel jóindulatúan, hogy erről nem tudtak, de ha rendőrt hívnak, ahogy kell, az ilyesmi kizárható). A ház elé pedig spontán ellentüntetőként olyan tömeget szerveztek, akikhez képest a Jobbik politikusai maguk a TASZ-ba oltott Helskinki Bizottság. Zsidóztak, buziztak, sósavat akartak locsolni, gyűlölködtek. Úgy viselkedtek, hogy a Békemenet helyett teljes joggal viselhetnék a nyugalmazott náci szövetség elnevezést is.
Márpedig jogállamban az ilyen dolog úgy működik, hogy a Fidesz a rendőrséget értesíti, ha problémája van, és nem kopasz verőembereket. Ellentüntetést persze lehet szervezni, de nem-szélsőséges párt maga csitítja le először saját híveit, ha olyan gusztustalanságokat hall és tapasztal, amilyeneket ott lehetett. Majd nem hazudja vihogva Bajnai-gárdának azokat a diákokat és civileket, akiknek többségében az égvilágon semmi közük nincsen egy ellenzéki politikushoz sem.
A Fidesznek erre nincs igénye. Nekik jók a szélsőjobbos üzenetek, nekik jók a verőemberek, nekik jó a pofátlan hazudozás. És főként: nekik nincs válaszuk arra, miért van szükség a negyedik alaptörvény-módosításra, ami felszámolja az alkotmányosságot, a szabad kampányt és a racionalitást Magyarországon. Csak, mert megtehetjük, mert mindent megtehetünk – ez a Fidesz válasza. Ez a Fidesz valódi arca.
